Megarendezvények szerepe a fenntartható turizmusban
DOI:
https://doi.org/10.21637/GT.2022.1.04Kulcsszavak:
rendezvényszervezés, fenntarthatóság, megarendezvények, Forma–1Absztrakt
A turizmusipar jövőbeni megítélése szempontjából elsődleges fontosságú lépésnek számít, hogy a több milliárd néző által figyelemmel kísért nagyrendezvényeknél (az olimpiáknál és a Forma–1-es futamoknál) minél jobban érvényesüljenek a fenntarthatósági törekvések. Az olimpiák és Forma–1-es futamok zöldülései hozzájárulnának a felelős turistatípus kialakításához is. A nemzetközi sportközösség 2018-ban indította el a „Sports for Climate Actiont”, vagyis a sportok a klímaakcióért kezdeményezést. Ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódott 2018-ban a phjonghcsangi téli olimpia, ami már akkor a legzöldebb olimpiaként hirdette magát. A 2022-ben kezdődő pekingi téli olimpiára Kína már teljes karbonsemlegességet ígért, ezzel utat mutatva a többi olimpia szervezésének is. A Forma–1 (a számításaink szerint) a világon a legnagyobb karbonlábnyommal rendelkező nagyrendezvény, nem történnek látványos előre lépesek a zöld versenysport előre mozdításának az ügyében. Vizsgálataink során utat szeretnénk mutatni, hogy milyen lehetséges alternatívák vetődhetnének fel a rendezvénysorozat zöldítése során. A kutatásunk során a Forma–1-es versenyek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait elemeztük a fenntarthatóság szempontjából. A Forma–1 Magyar Nagydíjon készült elemzéseink alapján általános következtetéseket vontunk le a versenysorozat egészére vonatkoztatva.
Hivatkozások
András K. – Kozma M. (2014): A nemzetközi sportrendezvények gazdasági hatásai. In: Lukovics M. – Zuti B. (szerk.). Szeged, 105–120.
András K. – Máté T. (2016): Nemzetközi sportrendezvény mint városfejlesztési ösztönző: Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 2017 hatásai, és Győr lehetőségei. In: Karlovitz J.T. (szerk.): Társadalom, kulturális háttér, gazdaság. Komárom, 78–83.
Autotechnika (2014): A hajtóerő neve CO2. https://autotechnika.hu/data/file/1444/10721,co2
Barringer, J. M. (2021): Olympia: A Cultural History. Princeton: Princeton University Press 2021. 335 p.
Dancsecz G. (2008): A nemzetközi sportrendezvények – szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai. PhD-értekezés. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Pannon Egyetem, Veszprém.
Dávid, L – Molnár, Cs. – Remenyik, B. – Barburiev, R. (2018): The Impact of the Hungaroring Grand Prix on the Hungarian Tourism Industry. EVENT MANAGEMENT 22(4):671–674.
Dickinson, C – Arcodia, C. (2010): Promoting sustainable event practice: The role of professional associations. International Journal of Hospitality Management 29(2):236–244.
FINA (2020): A nemzetközi turizmus környezeti hatásai. http://fna.hu/sites/default/files/A_nemzetkozi_turizmus_kornyezeti_hatasai.pdf
GP Hírek (2019): Előkelő helyen az F1-es Magyar Nagydíj a nézőszámok terén. https://gphirek.origo.hu/f1/20191220-f1-elokelo-helyen-az-f1-es-magyar-nagydij-a-nezoszamok-teren.html
Villanyautosok (2020): Önvezető autók és megújuló energia: megkezdődött a legzöldebbnek ígérkező téli olimpia. https://villanyautosok.hu/2018/02/09/onvezeto-autok-es-megujulo-energia-megkezdodott-legzoldebbnek-igerkezo-teli-olimpia/
Gyurcsik F. (2014): Igazi turisztikai attrakciók lehetnek a nagy sportesemények. http://turizmusonline.hu/aktualis/cikk/a_nemzetkozi_sportesemenyek_turisztikaja
Kubickova, M. – Martin, D. (2020): Exploring the relationship between government and destination competitiveness: The TALC model perspective. Tourism Management (78):1–10.
M4 Sport (2020): A versenyzők a zöld Forma–1 mögé álltak. https://m4sport.hu/forma-1/cikk/2019/11/13/a-versenyzok-a-zold-forma-1-moge-alltak/
Pafféri, Z. – Remenyik, B. (2022): Sustainable tourism and Railwais. CER. Brussels
Park, K. – Park, S. (2021): Sustainable Event Management: Social Inclusion, Community Involvement, and Technology Innovation in Event Design. Sustainabilty, Special Issue.
Pung, M. J. – Gnoth, J. – Del Chiapa, G. (2020): Tourist transformation: Towards a conceptual model Annals of Tourism Research 81(1):1–12.
PWC (2014): It’s how you play the game. Matching a region’s priorities with the right mega – or not so mega – event. http://www.pwc.com/hu/hu/sport/index.jhtml
Remenyik, B. – Molnár, Cs. (2017): The Role of the Formula–1. Grandprix in Hungary’s Tourism. Prosperitás 2017(2)24–32.
Remenyik, B. – Horváth, D. – Vasa, L. (2020): Relationships between cycle theories, sustainable tourism, and the effects of the COVID-19 in Hungary. Economic Annals-XXI, 185(9-10):79–90.
Su, L. – Lian, Q. – Huang, Y. (2020): How do tourists' attribution of destination social responsibility motives impact trust and intention to visit? The moderating role of destination reputation. Tourism Management 77(1):1–13.
Tóth Z. – Remenyik B. – Tardy J. (2019): Fenntartható turizmus. In: Kerekes S. – Tardy J. (eds.): Van jövőnk! Fiataloknak a fenntartható fejlődésről. MTTE. Budapest. http://mtte.hu/sites/default/files/kiadvanyok/2021/van-jovonk_VP2-K_vegleges.pdf#page=239&zoom=100,90,148
UIC (2019): Sustainability. Making Railway Greener, Quieter and More Energy Efficient. https://uic.org/sustainability/
UNCTAD (2007): Is the Concept of Sustainable Tourism Sustainable? Developing The Sustainable Tourism Benchmarking Tool. United Nations Conference on Trade and Development. https://unctad.org/system/files/official-document/ditctncd20065_en.pdf
UNWTO (2020): International Tourism Highlights. https://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284422456
WWF (2020): Living Planet Report 2020. Bending the Curve of Biodiversity Loss. https://f.hubspotusercontent20.net/hubfs/4783129/LPR/PDFs/ENGLISH-FULL.pdf
Zhang, K. – Hou, Y. – Li, G. (2020): Tourists and Air Pollution: How and Why Air Pollution Magnifies Tourists’ Suspicion of Service Providers. Journal of Travel Research 59(4):661–673.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Gazdaság és Társadalom
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
GAZDASÁG & TÁRSADALOM