Közlési etika
A folyóirat elkötelezett a színvonalas kutatások eredményeinek a szakmai-tudományos közösség etikai elvárásainak és normáinak megfelelő közzétételére. A beérkezett kéziratokat azok jelentősége, eredetisége, az olvasóközönségünk elvárásai, valamint minősége alapján publikáljuk, kereskedelmi vagy politikai haszonszerzés nem befolyásolja a szerkesztőség döntéseit. A jelen nyilatkozat az MTA Tudományetikai Kódexére, valamint a Committee on Publication Ethics (COPE) nemzetközi szakmai szervezet ajánlásaira épül. A tudományos kutatás etikai szabályainak betartása a közlési folyamat minden résztvevőjével (szerkesztőbizottság, lapszerkesztők, bírálók, szerzők és kiadó) szemben elvárás. Az egyes szereplők kötelességei különösen:
Szerzők
Szerzőség: a publikációk szerzőségének azokra kell korlátozódnia, akik jelentősen (érdemben) hozzájárultak a tanulmány kivitelezéséhez. Az elsőként feltüntetett szerzőnek kell gondoskodnia arról, hogy valamennyi társszerző szerepeljen a kéziratban, valamint arról, hogy a társszerzők fogadják el a kézirat publikálásra benyújtott végső verzióját.
Összeférhetetlenség: a szerzőknek gondoskodniuk kell minden valós vagy látszólagos ütköző vagy versengő érdek egyértelmű megjelöléséről (beleértve a finanszírozási támogatást is).
Eredetiség: a szerzőknek biztosítaniuk kell, hogy az általuk elkészített tanulmány teljes egészében eredeti munka, és amennyiben a szerzők használják mások munkáját és gondolatait, akkor azt megfelelően hivatkozva és idézve teszik. A plagizálás bármely formája – az önplagizálás is – elfogadhatatlan.
Többszörös és folyamatban lévő publikálás: teljesen vagy részben azonos publikáció több lapban történő megjelentetése elfogadhatatlan. A szerzőknek biztosítaniuk kell, hogy munkájukat korábban nem publikálták, és tanulmányukat a Gazdaság és Társadalom folyóirattal párhuzamosan más folyóiratba nem küldték be.
Forrásmegjelölés és reprodukálhatóság: a szerzőknek a feldolgozott forrásmunkák háttéradatait pontosan közölni kell a tanulmányban. A cikkben olyan részletezettséggel kell ismertetni az adatok és a referenciák körét és elérhetőségét, hogy a kutatás – a tanulmány alapján – más számára megismételhetővé váljon.
Adatok manipulálása és elérhetősége: a szerzőknek biztosítaniuk kell, hogy az adatok valódiak és nem manipuláltak, valamint hogy adataik vagy a sajátjaik, vagy engedélyük van a tanulmányban közölt adatok felhasználására.
Hibák a publikált tanulmányban: amennyiben a szerzők jelentős hibát vagy pontatlanságot észlelnek a már megjelent cikkükben, kötelesek ezt a tényt azonnal jelezni a szerkesztőknek, akikkel együttműködnek a tanulmány kijavításában.
Bírálók
Tárgyilagos hozzájárulás a szerkesztőségi döntéshez: a bíráló segítséget nyújt a szerkesztőségi döntések meghozatalában és segíti a szerzőt tanulmánya javításában. A lektornak munkáját objektíven kell végeznie. A szerzőt személyében, identitásában és világnézetében támadó kritika nem elfogadható. A bírálók véleményüket egyértelműen és érvekkel alátámasztva fejtik ki.
Szakértelem: amennyiben a felkért bíráló úgy érzi, hogy a tanulmány kutatási szakterületén nem eléggé felkészült, akkor azonnal jelzi ezt a tényt a szerkesztőknek, egyúttal kimentését kéri a lektorálási folyamatból.
Ütemezés: amennyiben a felkért bíráló úgy érzi, hogy részéről a határidőre történő lektorálás lehetetlen, akkor ezt a tényt azonnal jelzi a szerkesztőknek.
Titoktartás: a lektornak valamennyi hozzá bírálatra beérkezett kéziratot bizalmasan kell kezelnie. A kéziratot tilos másnak megmutatnia, avagy arról mással konzultálnia.
Összeférhetetlenség: a bírálók azon kéziratokat nem lektorálhatják, amelyek szerzőivel, illetve a szerzők intézményével együttműködésben vagy más kapcsolatban állnak oly módon, hogy a kapcsolat következtében összeférhetetlenség merül fel.
Szerkesztők
Diszkrimináció tilalma, tisztességes eljárás: a szerkesztők a beérkezett kéziratok szellemi tartalmát értékelik, tekintet nélkül a szerzők nemére, származására, vallási vagy politikai meggyőződésére.
Titoktartás: a szerkesztőknek a benyújtott kéziratokról a levelező szerzőn, a bírálókon, a lehetséges bírálókon és a kiadón kívül tilos információt szolgáltatni. A bírálat folyamán megszerzett információkat bizalmasan kezelik, azokat nem használhatják személyes előnyök megszerzésére.
Kettős vak lektoráltatás, a harmadik bíráló szerepe: a főszerkesztő biztosítja, hogy minden kéziratot legalább két, az adott témában jártas szakértő bíráljon el. Amennyiben az egyik lektor támogatja, a másik elutasítja a kéziratot, a főszerkesztő harmadik bírálót köteles felkérni.
Publikációs döntés: a Gazdaság és Társadalom főszerkesztője felelős a folyóiratban megjelentethető publikációk meghatározásáért, a döntési folyamat során – feladatmegosztásban a titkárral – konzultál a szerkesztőbizottsággal és a bírálókkal.