A túzok (Otis tarda L.) ízeltlábú táplálékforrás kínálatának vizsgálata alföldi előfordulási területein

Szerzők

  • Sándor Faragó Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet University of Sopron, Faculty of Forestry, Institute of Wildlife Biology and Management H–9400 Sopron, Bajcsy-Zs u. 4., Hungary

DOI:

https://doi.org/10.17243/mavk.2023.023

Kulcsszavak:

Great Bustard, Otis tarda, Arthropod food resources availability, Great Hungarian Plain

Absztrakt

Investigation on the Arthropod Food Availability of Great Bustard (Otis tarda L.) in the Great Hungarian Plain. We have carried out the tests in the four lowland regions where the Great Bustards are found: (1) Apajpuszta – Csepeli-plain (1985), (2) Mezőnagymihály – Borsodi Mezőség (1991), (3) Nagyiván – Hortobágy (1988) and Dévaványa – Dévaványai-plain (1985, 1987) (Map 1). We have collected the Arthropods in the study areas with BARBER pitfalls. Each of the annually selected habitats had 5 pitfalls in operation, which we have placed along a line at five meters from each other. The traps were in operation from May to July, sometimes until August. We emptied them in two-week (14-14 day) periods. During laboratory processing, we have determined the number of individuals and measured the total mass of individuals of each taxon per period. The individual and mass data were recorded in tables for each measurement (=every two-week period) and the dominance relationships were calculated, then the basic data were used to calculate the various community-ecological indicators (diversity, evenness, etc.). In addition to the calculated individual and mass ratios, we have also calculated the energy value and dominance of the samples. We have applied cluster analysis to group the animal food sources of each habitat. We have used the BRAY-CURTIS index as a similarity index. Based on the results obtained – regardless of the place and time of the examination – if we want to generalize, then we can say the following facts: (1) The mass and energy ratios that most characterize the food source prove that agricultural habitats are more favourable. (2) The food supply of the habitats changes during the reproduction period, partly for biological (seasonal dynamics of the taxa), partly for reasons of cultivation (mowing, harvesting) and with the maturation of the plants (disappearance of green phytomass), shows fluctuations, decreases or increases. The decrease is typical for cereals and natural grasslands, and the cyclical change is typical for mowed grasslands and alfalfa. We have experienced an increase in spring-sown (e.g. maize) habitats. (3) We cannot generally talk about the goodness of food sources within the same year, we must determine and prioritize the food supply in each period. (4) The extent and quality of the supply of Arthropod food sources is also different in the topographically different places of the Great Hungarian Plain. (5) It can be concluded that, based on the trappings, the decisive role of those taxa in the food supply of Arthropods can be demonstrated, which also play a decisive role in the animal food spectrum of the Great Bustards, so above all the Coleoptera and the Orthoptera. (6) Taking all of this into consideration, we should establish that regardless of the year, place, or period, the more favourable Arthropod food supply of agricultural habitats was one of the motivating factors for the habitat change of Great Bustard, and even today it is one of the explanations for the settlement and nesting of Great Bustards on arable land. (7) The examination of the Arthropod food sources of the Great Bustard showed that the Arthropod resource sets of the agricultural habitats are still suitable for the maintenance of Great Bustard populations. (8) Environmentfriendly farming, the restrained use of chemicals, and the increase in the diversity of food weeds increase the diversity and mass of phytophagous Arthropods and their predators, thus increasing the resources of the habitat.

Hivatkozások

BALOGH, J. (1958): Lebensgemeinschaften der Landtiere. Ihre Erforschung unter besonderer Berücksichtigung der zoozönologischen Arbeitsmethoden. Verlag der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, Budapest, 560 p.

DÖVÉNYI Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.

FARAGÓ S. (1983): A túzok (Otis t. tarda L., 1758) autökológiája a szaporodás időszakában Magyarországon. Egyetemi doktori értekezés, Erdészeti és Faipari Egyetem, Vadgazdálkodási Tanszék, Sopron 344+12 p.

FARAGÓ S. (1984): A túzok vizsgálata Magyarországon (Investigation of the Great Bustard in Hungary). Erdészeti és Faipari Egyetem Kutatási Témái 3. Közlemény: 84–87.

FARAGÓ S. (1985a): A túzokkutatás programja Magyarországon (Research program of the Great Bustard in Hungary). Nimród Fórum 1985. április: 19–25.

FARAGÓ, S. (1985b): Grosstrappenuntersuchungen in Ungarn. In: 4. Symposium über die Großtrappe (Otis tarda) Eberswalde, DDR 5-9. September 1983: 17–19.

FARAGÓ S. (1986): Az európai túzok (Otis tarda LINNÉ, 1758) növényi és állati eredetű táplálékának fajspektruma az area területén. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1985(1–2): 121–130.

FARAGÓ, S. (1988a): Investigations on breeding ecology of Great Bustard (Otis tarda) in the Dévaványa Nature Conservation District. II. Comparative study of food availability. Aquila 95:123–141.

FARAGÓ S. (1988b): Magyarország túzokállományának ökológiai vizsgálata 1988. (Részjelentés). EFE Vadgazdálkodási Tanszék, Sopron. 206 + 61 p.

FARAGÓ S. (1989): Magyarország túzokállományának ökológiai vizsgálata 1989. (Részjelentés). EFE Vadgazdálkodási Tanszék, Sopron. 242 + 60 p.

FARAGÓ S. (1990a): Vizsgálatok a szárnyasvad állati eredetű táplálékbázisáról mezőgazdasági környezetben Magyarországon I. A szárnyasvad tápláléka, a táplálékbázis vizsgálatok anyaga és módszere. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények. 1989 (2): 153–192.

FARAGÓ S. (1990b): Magyarország túzokállományának ökológiai vizsgálata 1990. (Részjelentés). EFE Vadgazdálkodási Tanszék, Sopron. 265 + 60 p.

FARAGÓ S. (1990c): Vizsgálatok a szárnyasvad állati eredetű táplálékbázisáról mezőgazdasági környezetben Magyarországon II. Mosonszolnok (Kisalföld). Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények. 1989 (2): 193–308.

FARAGÓ S. (1991a): Magyarország túzokállományának ökológiai vizsgálata 1991. (Részjelentés). EFE Vadgazdálkodási Tanszék, Sopron. 254 + 58 p.

FARAGÓ S. (1991b): Über eine Untersuchung im Nachbargebiet – Das LAJTA Project. BFB-Bericht 77: 77–84.

FARAGÓ S. (1992a): Magyarország túzokállományának ökológiai vizsgálata 1991. A túzok (Otis tarda LINNÉ) -állomány fenntartásának ökológiai alapjai (Zárójelentés). EFE Vadgazdálkodási Tanszék, Sopron. pp. 131+ 245.

FARAGÓ S. (1992b): A túzok (Otis tarda L.) -állomány fenntartásának ökológiai alapjai Magyarországon. Kandidátusi értekezés, MTA, Budapest, 130 + 215 p.

FARAGÓ S. (1992c): Vizsgálatok a szárnyasvad állati eredetű táplálékbázisáról mezőgazdasági környezetben Magyarországon III. Újkér (Nyugat-Magyarországi Peremvidék). Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1990(1): 5–161.

FARAGÓ S. (2012): In memoriam Sterbetz István (1924–2012). Állattani Közlemények 97(2): 121–128.

FARAGÓ S. (szerk.) (2018): A túzok a Kisalföldön. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron. 565 p.

FARAGÓ S. (2019): Spectrum of plant and animal diet of European Great Bustard (Otis tarda tarda) – an overview. Ornis Hungarica 27(1): 62–84. https://doi.org/10.2478/orhu-2019-0004

FARAGÓ S., DITTRICH G. & HORVÁTHNÉ HANGYA K. (2011): Tartamos táplálékforrás vizsgálatok BARBER csapdázással a LAJTA Projectben. In: LAKATOS F. & SZABÓ Z. (szerk.): Nyugatmagyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Kari Tudományos Konferencia Kiadvány. Nyugatmagyarországi Egyetem Kiadó: 303–307.

FARAGÓ S., DITTRICH G. & HORVÁTH-HANGYA K. (2012): A LAJTA Projectben végzett talajcsapdázások eredményei. In: FARAGÓ, S. (szerk.): A LAJTA Project. Egy tartamos mezei vad és ökoszisztéma vizsgálat 20 éve. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. pp. 189–243.

FARAGÓ, S., SPAKOVSZKY, P. & RAAB, R. (2014): Conservation of Great Bustard (Otis tarda) population of the Mosoni-Plain – A success story. Ornis Hungarica 22(2): 14–31. https://doi.org/10.2478/orhu-2014-0015

HUTCHESON, K. (1970): A test for comparing diversities based on the Shannon formula. Journal of Theoretical Biology 29: 151–154. https://doi.org/10.1016/0022-5193(70)90124-4

LITZBARSKI, H., BLOCK, B., BLOCK, P., HOLLÄNDER, K., JASCHKE, W., LITZBARSKI, B. & PETRICK, S. (1996): Untersuchungen zur Habitatstruktur und zum Nahrungsangebot an Brutplätzen der Großtrappen (Otis t. tarda L. 1758) in Spanien, Ungarn und Deutschland. Naturschutz und Landschaftspflege in Brandenburg 5 (1–2): 41–50.

LITZBARSKI, B. & LITZBARSKI, H. (1996): Einfluss von Habitatstruktur und Entomofauna auf die Kükenaufzucht bei der Großtrappe (Otis t. tarda L., 1758). Naturschutz und Landschaftspflege in Brandenburg 5 (1–2): 59–64.

POOLE, R. W. (1974): An introduction to quantitative ecology. McGraw–Hill, New York 532 p.

SOUTHWOOD, T.R.E. (1984): Ökológiai módszerek – Különös tekintettel a rovarpopulációk tanulmányozására. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 315 p.

TÖRÖK, J. (1981): Food composition of nestling Blackbirds in an Oak forest bordering on an orchard. Opuscula Zoologica 17–18: 145–156.

TÖRÖK J. & LUDVIG É. (1986): A fekete rigó (Turdus merula) táplálékkereső stratégiája. In: MOLNÁR, GY. (szerk.): A Magyar Madártani Egyesület II. Tudományos Ülése, Szeged. pp. 95–103.

A túzok (Otis tarda L.) ízeltlábú táplálékforrás kínálatának vizsgálata alföldi előfordulási területein

##submission.downloads##

Megjelent

2023-05-01

Hogyan kell idézni

Faragó, S. (2023). A túzok (Otis tarda L.) ízeltlábú táplálékforrás kínálatának vizsgálata alföldi előfordulási területein. Magyar Apróvad Közlemények | Hungarian Small Game Bulletin, 16(15), 23–106. https://doi.org/10.17243/mavk.2023.023

Folyóirat szám

Rovat

Cikk szövege

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 5 > >>