Evangélikus iskolázás Magyarországon a korai újkorban
DOI:
https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2024.1.2Kulcsszavak:
17. század, iskolák hierarchiája, forráskutatás, rekonstrukciós metodika, matrikulákAbsztrakt
Bár a 17. századi iskolai anyakönyvek nem számítanak ritkaságnak, az evangélikus matrikulák eddig kevéssé képezték a kutatás tárgyát. Ahol viszont anyakönyv nem maradt fönn, ott másodlagos forrásokból lehet összeállítani a diáknévsorokat. A tanulmány a 17. században a Királyi Magyarország területén működött evangélikus iskolák diákságára fókuszál. Rekon-strukciós forrásként itt két korpusz jön szóba: az alkalmi nyomtatványok (melyeket az RMNy-kézikönyv jelenleg 1685-ig tár fel); és az ún. ordinációs életrajzok. Bár mindkét forrástípusnak vannak fehér foltjai, de jól kiegészítik egymást, segítségükkel mintegy 2000 diákot lehet a vizsgált időszakban és területen azonosítani. A kigyűjthető nevek mennyisége alapján az is-kolák között a következő rangsor állítható fel: Eperjes, Lőcse, Bártfa, Kassa, Besztercebánya. Ez a rangsor erősen forrásfüggő, a fennmaradt disputációk száma ugyanis nemigen konvergál a létszámadatokkal. Ha viszont a nyomtatott disputációk száma szerint állítunk fel rangsort, akkor már a következő iskolák kerülnek elölre: Besztercebánya, Trencsén, Eperjes, Pozsony. Ezen rekonstrukciós metodika lehetőségeit és korlátait a korszakból fennmaradt beszterce-bányai anyakönyv segítségével tudjuk megbecsülni: Itt a diákság 20-25%-a azonosítható másodlagos forrásokból is.
Hivatkozások
Albert Dávid (2005): Székelyudvarhely református és katolikus diáksága 1670–1871. SzTE, Szeged. (Fontes rerum scholasticarum 8.)
Balogh Béla (2000): A máramarosszigeti református líceum diáksága 1682–1851. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, Debrecen. (Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 8.)
Böröcz Enikő (1993): Az Evangélikus Országos Levéltár (Budapest) kéziratkatalógusa. OSZK, Budapest. (Magyarorszá-gi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai – Catalogi manuscriptorum, quae in bibliothecis ecclesiasticis Hungariae asservantur 10.)
Brecht, Martin (1981): Martin Luther. Bd. 2: Ordnung und Abgrenzung der Reformation, 1521–1532. Calwer, Stuttgart.
Breznyik János (1883): A selmecbányai ágost. hitv. evang. egyház és lyceum története. I–II. Joerges Ágost özv. és fia, Selmecbánya.
Briebrecher, Rudolf (1909–1911): Mitteilungen aus der Nagyszebener (Hermannstädter) Gymnasialmatrikel. Programm des evangel. Gymnasiums A. B. und der damit verbundenen Realschule zu Nagyszeben (Hermannstadt) 1909/10. 1–26; 1910/11. 25–78.
Bura László (1994): Szatmári diákok 1610–1852. JATE, Szeged. (Fontes rerum scholasticarum 5.)
Csepregi Zoltán (2010): Der Pietismus in Ungarn und das Luthertum in der Tolnau. Evangelische Kolonistenprediger in Transdanubien (1718–1775). In: Seewann, Gerhard; Krauss, Karl-Peter und Spannenberger, Norbert (Hg.): Die Ansiedlung der Deutschen in Ungarn. Beiträge zum Neuaufbau des Königreiches nach der Türkenzeit. Oldenbourg, München. 173–194. (Buchreihe der Kommission für Geschichte und Kultur der Deutschen in Südosteuropa 40.)
Csepregi Zoltán (2011): Négynyelvű reformáció a Kárpát-medencében. Keresztyén Igazság Ú.F. 92. 4. 9–19.
Csepregi Zoltán (2015): Hálózatosság Közép-Európa reformációjában 1540–1610: a wittenbergi ordinációs anyakönyvek vizsgálata alapján. In: Kónya, Peter és Kónyová, Annamária (szerk.): Od reformácie po založenie cirkvi. K 400. výročiu synody v Spišskom Podhradi = A reformációtól egyházalapításig. A Szepesváraljai Zsinat 400. évforduló-jára. Vydavateľstvo Prešovskej univerzity, Prešov. 97–129.
Csepregi Zoltán (2016): A magyarországi evangélikusság nyelvi és etnikai viszonyai a 16-17. század fordulóján. In: Szabó Lajos (szerk.): Teológia és nemzetek. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak tanulmánykötete. Luther Kiadó, Budapest. 91–106.
Csepregi Zoltán (2017): Békés vármegyei evangélikus lelkészek a Türelmi Rendelet (1781) előtt. Életrajzi adattár. In: Sáfár Gyula (szerk.): EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére. MNL Békés Megyei Levéltára, Gyula. 311–328.
Csepregi Zoltán (2022): „Az igét szóhoz juttatni”: Luther és Melanchthon a nyelvtanulás hasznáról. In: Szűcs Kinga, Bácskai Károly és Orosz Gábor Viktor (szerk.): Teológia és nyelv. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói-nak tanulmánykötete. Luther Kiadó, Budapest. 180–195.
Csepregi Zoltán (2024): A héber nyelv oktatása a 17. századi evangélikus iskolákban. In: Kodácsy-Simon Eszter, Seres-Busi Etelka és Balogné Vincze Katalin (szerk.): Teológia és ifjúság. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktató-inak tanulmánykötete. Luther Kiadó, Budapest. (sajtó alatt.)
Dingel, Irene (2014): Luthers Schrift An die Ratsherren aller Städte deutsches Lands (1524). Historische und theologi-sche Aspekte. In: Dingel, Irene und Jürgens, Henning P. (Hg.): Meilensteine der Reformation. Schlüsseldokumente der frühen Wirksamkeit Martin Luthers. GVH, Gütersloh. 180–190, 277–280.
Durovics Alex (2020): Evangélikus líceumok felsőfokú hallgatói 1771–1850: Késmárk, Lőcse, Selmecbánya, Sopron, Szarvas. MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport, Budapest. (Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 21.)
Durovics Alex és Keresztes Veronika (2018): A Pozsonyi Evangélikus Líceum felsőfokú hallgatói 1714–1851. ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Budapest. (Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 15.)
Erdélyi Gabriella (2011): Szökött szerzetesek. Erőszak és fiatalok a késő középkorban. Libri, Budapest.
Fallenbüchl Zoltán (1985): Az 1738/39. évi országos diákösszeírás. OSzK, Budapest.
Gilly, Carlos (1991): Das Sprichwort „Die Gelehrten, die Verkehrten” oder der Verrat der Intellektuellen im Zeitalter der Glaubensspaltung. Olschki, Firenze.
Fazekas István, Kádár Zsófia és Kökényesi Zsolt (2020): A győri jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1630–1773). 1–2. Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára, Budapest.
Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt és Ternovácz Bálint (2020): Jezsuita gimnáziumok diáksága három jezsuita gimnázium, a győri, a pozsonyi, a nagyszombati gimnáziumok példáján. In: Kónya, Peter és Kónyová, Annamária (szerk.): Egyház és vallás a koraújkori Magyarországon. Vydavatelstvo Prešovskej Univerzity, Prešov. 403–418.
Haan, Ludovicus (1858): Jena Hungarica, sive memoria Hungarorum a tribus proximis saeculis Academiae Jenensi adscriptorum. Leopold Réthy, Gyula.
Heltai János (2008): Műfajok és művek – a XVII. század magyarországi könyvkiadásában (1601–1655). Universitas Kiadó; OSzK, Budapest. (Res Libraria II.)
Hörcsik Richard (1998): A sárospataki református kollégium diákjai 1617–1777. Sárospataki Református Kollégium, Sárospatak.
Imre Mihály (2000): Retorikák a reformáció korából. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. (Csokonai Könyvtár. Források 5.)
Ittzés Gábor (2014): A wittenbergi egyetem a 16. század első évtizedeiben. Történelmi Szemle 56. 3. sz. 423–453.
Jakó Zsigmond és Juhász István (1979): Nagyenyedi diákok 1662–1848. Kriterion, Bukarest.
Jürgens, Henning P. (2014): Luthers Schrift An die Ratsherren aller Städte deutsches Lands (1524). Entstehungskontext und Druckgeschichte. In: Dingel, Irene und Jürgens, Henning P. (Hg.): Meilensteine der Reformation. Schlüsseldo-kumente der frühen Wirksamkeit Martin Luthers. GVH, Gütersloh. 191–197, 280–281.
Köblös József (2006): A pápai református kollégium diákjai 1585–1861. Pápai Református Gyűjtemények, Pápa. (A pápai református gyűjtemények kiadványai. Forrásközlések 9.)
Kodácsy-Simon Eszter (2017): A szabadság és felelősség néhány vonása az oktatásban Luther Márton írásain keresztül. In: Bacskai Katinka (szerk.): A felekezeti oktatás új negyedszázada. Tanulmányok Pusztai Gabriella tiszteletére. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen. 17–27.
Kodácsy-Simon Eszter (2018): „Mit jelent” a Kis káté tanítása napjainkban? Lelkipásztor 93. 8–9. sz. 296–302.
Koerrenz, Ralf (2012): Schule als strukturelles Arrangement. Eine gegenwartsorientierte Lektüre von Luthers Schulschriften. In: Huber-Rebenich, Gerlinde (Hg.): Lehren und Lernen im Zeitalter der Reformation. Methoden und Funktionen. Mohr Siebeck, Tübingen. 1–19. (Spätmittelalter, Humanismus, Reformation 68.)
Kothmann, Thomas (2017): Luther als Erzieher: seine Vorstellungen von Lehren und Lernen damals und heute. In: Lášek, Jan B. und Kónya, Peter (Hg.): Reformation in Mitteleuropa. Beiträge zur Reformationsgeschichte in den Ländern der Donaumonarchie. Vydavatel’stvo Prešovskej Univerzity, Prag–Prešov. 91–111.
Kubinyi András (1971): A középkori magyar városhálózat hierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez. Településtudomá-nyi Közlemények 19. 23. 58–78.
Markusovszky Sámuel (1896): A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története kapcsolatban a pozsonyi ág. hitv. evang. egyház multjával. Wigand, Pozsony.
Martuliak, Pavol (2001): Ozbor literatúry a prameňov k dejinám banskobystrického školstva. Acta Historica Neosolien-sia 4. 7–16.
Mészáros András (2003): A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. Kalligram, Pozsony.
Mészáros István (1981): XVI. századi városi iskoláink és a „studia humanitatis“. Akadémiai Kiadó, Budapest. (Humanizmus és Reformáció 11.).
Mokrosch, Reinhold (2006): Nevelés és oktatás evangélikus szemszögből. Lelkipásztor 81. 6. sz. 207–213.
Mokrosch, Reinhold (2010): Erziehung und Bildung aus Luthers Sicht – heute noch aktuell? In: Mähling, Patrik (Hg.): Orientierung für das Leben: kirchliche Bildung und Politik in Spätmittelalter, Reformation und Neuzeit. Fest-schrift für Manfred Schulze zum 65. Geburtstag. LIT Verlag, Berlin. 172–185. (Arbeiten zur historischen und systematischen Theologie 13.)
Müllner, Matthias (1857): Geschichte des evangelischen Gymnasiums zu Oedenburg nebst den Denkwürdigkeiten der evangelischen Gemeinde daselbst. Seyring & Hennicke, Oedenburg.
Nagy Andor (2019): Érvényesülési stratégiák a brassói szász tisztviselők körében. Kapcsolatháló-elemzés és családre-konstrukció az alkalmi nyomtatványok segítségével (1650–1750). PhD értekezés. Kézirat. EKE Történettudományi Doktori Iskola.
Ősz Sándor Előd (2006): A Szászvárosi Református Kollégium diáksága 1669–1848. Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár. (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 16.)
Ősz Sándor Előd (2022): Adatok a Collegium Academicum gyulafehérvári korszakáról. In: Kolumbán Vilmos József (szerk.): Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról. Egyháztörténeti tanulmányok. Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet; Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár. 7–24. (Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek 32.)
Rosenauer Károly (1876): A besztercebányai á. h. ev. gymnasium története. Machold Fülöp ny., Besztercebánya.
Schiel, Friedrich (1862–1866): Matrikel des Kronstädter Gymnasiums vom Jahre 1544–1810. Programm des Evangelischen Gymnasiums in Kronstadt 1862/63. 1–46; 1863/64. 47–87; 1864/65. 88–154; 1865/66. 155–210.
Schluß, Henning (2014): Die Reformation als Bildungskatastrophe. Luthers Pädagogik zwischen Mangel und Utopie. In: Spurenlese. Wirkungen der Reformation auf Wissenschaft und Bildung, Universität und Schule. Evangelische Verlagsanstalt, Leipzig. 69–89. (Leucorea-Studien zur Geschichte der Reformation und der Lutherischen Orthodo-xie 22.)
Schwarz, Reinhard (1990): Luther als Erzieher des Volkes. Die Institutionalisierung der Verkündigung. Lutherjahrbuch 57. 114–127.
Schweitzer, Friedrich (2016): Erziehung und Erlösung. Notwendige Unterscheidungen im Horizont der reformatori-schen Ethik und Erziehungslehre. Zeitschrift für Pädagogik und Theologie 68. 461–470. DOI: https://doi.org/10.1515/zpt-2016-0047
Szabadi István (2013): Intézménytörténeti források a Debreceni Református Kollégium Levéltárában. 1–2. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, Debrecen. (Kiadványok a Debreceni Református Kollégium fennállásának 475. évfordulója tiszteletére 1.)
Szabó András Péter (2014): Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban. Egy nélkülözhetetlen adattár „koraúj-korász” szemmel. Történelmi Szemle 56. 1. sz. 133–170.
Thury Etele (1904): A pápai református főiskola rektorai és felsőbb tanulói 1752-ig. In: Thury Etele és Faragó János (szerk.): A Dunántúli ev. ref. egyházkerület Pápai Főiskolájának értesítője 1903–1904. Főiskolai Könyvnyomda, Pápa. 3–33.
Thury Etele (1908): Iskolatörténeti adattár. 1–2. Főiskolai Könyvnyomda, Pápa.
Thurzó Ferenc (1905): A nagybányai ev. ref. főiskola (Schola Rivulina) története 1547–1755. Függelék: Matrix Illustris Scholae Rivulinae. Kovács Gyula, Nagybánya. (Művelődéstörténeti értekezések 13.)
Tonk Sándor (1994): A marosvásárhelyi református kollégium diáksága 1653–1848. JATE, Szeged. (Fontes rerum scholasticarum 6.)
Tóth Gergely (2007): Bél Mátyás pozsonyi tanítványai. A pozsonyi evangélikus líceum anyakönyvének vonatkozó részei Bél és utódai megjegyzéseivel. Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények 5. 179–208.
Tóth Gergely (2009): Bél Mátyás besztercebányai diákjai. A besztercebányai evangélikus gimnázium anyakönyvének vonatkozó része, Bél és utóda megjegyzéseivel. Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények 7. 135–170.
Tóth Gergely (2023): Bél Mátyás nézetei a latin nyelv iskolai oktatásáról. In: Békés Enikő, Kasza Péter és Molnár Dávid (szerk.): A latin nyelv a kora újkori Magyarország és Erdély kultúrájában és művelődésében. Lazi Könyvkiadó, Szeged. 47–62. (Convivia Neolatina Hungarica 5.)
Töpfer, Thomas (2014): Christliche Schule und Gemeiner Nutzen. Schulordnungen zwischen Normierung, Bildungs-nachfrage und Schulwirklichkeit im 16. und 17. Jahrhundert. In: Dingel, Irene und Kohnle, Armin (Hg.): Gute Ordnung. Ordnungsmodelle und Ordnungsvorstellungen in der Reformationszeit. Evangelische Verlagsanstalt, Leipzig. 169–188. (Leucorea-Studien zur Geschichte der Reformation und der Lutherischen Orthodoxie 25.)
Török István (1906): A kolozsvári collegium tanulóinak névsora. In: A Kolozsvári Ev. Ref. Collegium Értesítője az 1905/6. tanévről. Stief Jenő és Társa Könyvsajtója, Kolozsvár. Függelék, 1–94.
Varga Júlia (2007): A kolozsvári jezsuita gimnázium és Akadémia hallgatósága 1641–1773 (1784). MTA Egyetemtörté-neti Albizottsága – ELTE Levéltára, Budapest. (Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 6.)
Zedelmaier, Helmut (2016): Viel zu viele Bücher. Bibliotheken im Spiegel des Nachdenkens über Glaubenssicherung und Wissensbewahrung im 16. Jahrhundert. In: Zerbe, Doreen (Hg.): Wissensspeicher der Reformation. Die Marien-bibliothek und die Bibliothek des Waisenhauses in Halle. Verlag der Franckeschen Stiftungen in Kommission bei Harrasowitz, Halle. 19–33. (Franckesche Stiftungen: Kataloge der Franckeschen Stiftungen 34.)
Zsengellér József (2023): Miért éppen a 17. század? In: Koltai Kornélia és Zsengellér József (szerk.): שיר פשוט ומחול ק = Héber üdvözlőversek és a peregrináció. Magyar Hebraisztikai Társaság; L’Harmattan Kiadó, Budapest. 31–48. (Studia Hebraica Hungarica 9.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Pedagógiatörténeti Szemle