Adalékok és adatok az ágostai hitvallású líceumok diákságáról (1790-1850)
DOI:
https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2024.1.4Kulcsszavak:
1790-1850, iskolák hierarchiája, matrikulák, diáklétszámok, metodikaAbsztrakt
Az 1780-as és 1790-es évek politikai változásai új helyzetet teremtettek az evangélikusok számára. Az új körülmények közepette egyes iskolák folytatták a korábban megkezdett felsőbb fokú oktatást célzó fejlődésüket, míg mások új lendületet nyerve újonnan építették ki a felsőfokú stúdiumokat. Az evangélikus líceumok a 19. század első felében jelentős változásokon mentek keresztül, s sokszor egyedi választ adtak a különböző kihívásokra. A líceumi hallgatók adatain keresztül ezt a változatos képet láthatjuk igen részletesen. Hallgatói létszámra és von-záskörzetre nézve e hierarchia élén Pozsony líceuma állt, amelyet az eperjesi és késmárki in-tézmény követett. Köztes csoportba tartozott Sopron és Lőcse iskolája, Selmecbánya és Szarvas pedig a fejlődő tanintézetek körébe sorolható. Nagyságuk vagy éppen földrajzi elhelyezkedésük szerint ezek az iskolák különböző arányban ugyan, de nem egyszer hiánypótló módon jelen-tettek képzési helyszínt más felekezetek diákjainak is.
Hivatkozások
Benka Gyula (1895): A szarvasi ágost. hitv. ev. főgymnasium története 1802-1895. Gyoma.
Breznyik János (1889): A selmecbányai ágost. hitv. evang. egyház és lyceum története. Selmecbánya.
Bruckner Győző (1922): A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest.
Edelényi Szabó Dénes (1928): Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai. Budapest.
Fabinyi Tibor (1986): A soproni evangélikus líceum története. In: Győrffy Sándor és Hunyadi Zoltán (szerk.): A soproni líceum. Tankönyvkiadó, Budapest. Gyémánt Richárd (2014): Nemzetiségi és felekezeti viszonyok a Nagykikindai Kiváltságos Kerületben. Acta Universitatis Szegediensis. Forum: acta juridica et politica. 4. 1. 69-97.
Haán Lajos (1882): A magyarországi ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatal. Budapest.
Homolka József (1894): Magyarország közigazgatási törvénykezési és közlekedési térképe. Budapest.
Hörk József (1896): Az eperjesi ev. ker. collegium története. Kassa.
Kosáry Domokos (1988): Oktatásügy a haladó törekvések hullámvölgye idején 1790-1830. In: Horváth Márton (főszerk.): A magyar nevelés története. I. Tankönyvkiadó, Budapest. 211-255.
Marczali Henrik (1907): Az 1790/91-diki országgyűlés. Budapest.
Markusovszky Sámuel (1896): A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története kapcsolatban a pozsonyi ág. hitv. evang. egyház multjával. Pozsony.
Mészáros István (1988): Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1948. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Rácz Nóra (2020): Veszprém dualizmuskori városi fejlődése. Polymatheia. XVII. 3-4. 191-210.
DOI: https://doi.org/10.51455/Polymatheia.2020.3-4.11
Szelényi Ödön (1915): A magyarországi ev. középiskolák tantervének történetéhez (1805-1886). Theológiai Szaklap. 13. 2. 132-148.
Szelényi Ödön (1917): A magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig. Pozsony.
Szögi László (2017): A Mezőberényi, majd Szarvasi Evangélikus Líceum felsőfokú hallgatói (1802-1850). In: Héjja Julianna Erika és Sáfár Gyula (szerk.): EÁrchivum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tisztele-tére. Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, Gyula, 329-342.
Zsilinszky Mihály (1907): A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Pedagógiatörténeti Szemle