Az empirikus történetszociológia lehetőségei az 1918 előtti magyarországi evangélikus iskolázás és iskolázottság elemzésében
DOI:
https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2024.1.9Kulcsszavak:
dualizmus, iskolák hierarchiája, emipirikus történetszociológia, iskolázottság, forrásokAbsztrakt
A statisztikai, illetve szociológiai gondolkodás terjedésével az „evangélikusok” és az „oktatás” kapcsolata több egymástól független problémává kezdett szétszálazódni. Így például külön, részletes vizsgálat tárgyává tehető az evangélikus népesség analfabetizmus-csökkenése; polgári iskolai, alsó középiskolai mobilitása; fokozott érdeklődése a középfokú oktatás iránt; felülre-prezentáltsága az értelmiségi elit különböző csoportjaiban; természetes kapcsolatai a német protestantizmus felé; valamint a századfordulótól a vegyes házasságok és más társadalmi érintkezések terén mutatott nyitottsága. A tanulmány sorra veszi, hogy az iskolázottságra közvetve és direkt utaló népszámlálási források hogyan tükrözik az evangélikusok e fele-kezetspecifikus tulajdonságait, és javaslatokat fogalmaz meg arról, hogy milyen kéziratos népszámlálási források segítik, ha valamely város vagy megye evangélikusait akarja iskoláz-ottsági szempontból elemezni a kutató. A tanulmány számba veszi azokat a prozopográfiai forrásokat is, melyek alapján a különböző elitcsoportokban az evangélikusok megragadhatók.
Hivatkozások
A középiskolai törvényjavaslat (III) Fraknói Vilmostól. Budapesti Szemle 31(67), 94-132. URL: https://tinyurl.com/yrdc477h
Az 1847-48-ik évi országgyűlésnek ’a vallás dolgában’ alkotott (XX.) törvényczikke (1881). Budapesti Szemle. 65(169-171), 271-285.
Haan Lajos (1882): A magyarországi ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatal. Budapest.
Zsilinszky Mihály (1880): A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformátiótól kezdve. Budapest.
Biró, Zsuzsanna Hanna (2015): Bölcsészdiploma és társadalom: Német szakos középiskolai tanárok Magyaror-szágon (1895-1945): a tanulmányi és szakmai karrier társadalmi meghatározottsága. Gondolat Kiadó, Budapest.
Csepregi Zoltán (2020): Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM). II/1: a zsolnai zsinattól (1610) a soproni országgyűlésig (1681). II/1: Nyugat-Magyarország (a dunántúli, a bajmóci és a felső-dunamelléki egyházkerü-let); 2. jav., bőv. kiad. Reciti, Budapest.
Csoma Gyula – Lada László (2002): Az olvasás éve és a funkcionális analfabétizmus. Új Pedagógiai Szemle 52(1-6), 90-94. URL: https://tinyurl.com/33vrp3j9
Erdélyi Margit (2008): Az olvasás és az olvasni tudás. Fórum Társadalomtudományi Szemle 10(4), 85-93. URL: https://tinyurl.com/yvnuatjz.
Fabiny Tibor (1997): A Magyarországi Evangélikus Egyház rövid története. Evangélikus Sajtóosztály, Budapest.
Faragó Tamás (2008): A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században. Várostörténeti tanulmányok 10. Budapest.
Fényes Lajos (1902): Guta, ágostai hitvallású evangelikus anyaegyház története 1543-1900. évig. Balassa-Gyarmat.
Karády Viktor (1994): Felekezeti státusz és iskolázási egyenlőtlenségek. In: Lackó Miklós (szerk.): A tudománytól a tömegkultúráig, Művelődéstörténeti tanulmányok 1890-1945. MTA Történettudományi Intézet, Budapest. 1994. 125-168
Karady, Victor (1987): Juifs et Luthériens dans le système scolaire hongrois. Actes de la Recherche en Sciences Sociales 69, sept. 67-85. DOI: https://doi.org/10.3406/arss.1987.2382
Kármán Mór (1911): Közművelődésünk fejlődése a szatmári békéig. Budapesti Szemle CCCCIX(409), 28-69. URL: https://tinyurl.com/8p9a2hub.
Nagy Péter Tibor (2003): A középfokú nőoktatás huszadik századi történetéhez. Iskolakultúra. 13(3), 3-14. URL: https://tinyurl.com/4nbkeusf
Nagy Péter Tibor (2022): 1944 elitjei – módszertani bevezető. In: Virányi Péter (szerk.): Út(elágazások): Magyarország 1944-1945. MTA II. világháború története albizottság, Budapest, 478-510. URL: https://tinyurl.com/udebavup
Szelényi Ödön (1917): A magyar ev. nevelés a reformatiotól napjainkig, különös tekintettel a középiskolákra. A reformatio négyszázados jubileumára. Pozsony.
Szigethy Lajos (1921): Szelényi Ödön: A magyar evangélikus nevelés története a reformatiótól napjainkig. Századok. LV(6-10), 239-241. URL: https://tinyurl.com/4dyabxwe
Zombori István (szerk.) (2019): A magyarországi evangélikusok az ország művelődésében és kultúrájában. 18-20. század. METEM – Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Budapest.
Zsilinszky Mihály (1908): Az 1848-iki XX. törvényczikk története (I). Budapesti Szemle 36(374),133. k., 161-184. URL: https://tinyurl.com/38c5a3fd | (II.) 36(375),133. k., 357-383. URL: https://tinyurl.com/ycyeac83
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Pedagógiatörténeti Szemle