„Senki sincs hozzá hasonló”
400 éve született Apáczai Csere János
DOI:
https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2025.2.1Kulcsszavak:
Magyar Encyclopaedia, puritanizmus, Erdély, holland aranykor, református kollégiumi oktatási modellAbsztrakt
Apáczai Csere János 400 éve született, ma iskolák, kitüntetések és közterek viselik a nevét. Teljes pedagógiai koncepciót készített, és modern egyetemi és doktori képzést akart létre-hozni hazai földön, álmait azonban nem tudta megvalósítani, életműve torzóban maradt. Ez az általános vélemény a róla szóló írásokban. Ez a dolgozat arra tesz kísérletet, hogy a 17. századi tudóst saját kontextusában mutassa be, a pályáján választott döntésekkel és szerepekkel. És így az is a célom, hogy finomítsam a szakirodalomban elterjedt, a tár-sadalomtörténeti hátteret hibáztató vagy az enciklopédista alkotói tudását leminősítő értékeléseket.
Hivatkozások
B. Szabó János (2006): Erdély katasztrófája 1658-ban. A védelem összeomlásának politikai és pszichológiai okai. Aetas 21(2–3), 204–218.
Bán Imre (1958): Apáczai Csere János. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Benkő Samu (1985): Apáczai Csere János. In: Pozsgay Imre (főszerk.): Ezer év: Arcképek a magyar történelem-ből. Hazafias Népfront, Budapest. 93–99.
Bozzay Réka (2021): Magyar diákok egyetemjárása a közép és kora újkori Európában. In: Pete László és Bozzay Réka (szerk.): Migráció tegnap és ma. Egyetemi Kiadó, Debrecen. 9–28.
Burnett, Stephen G. (2012): Christian Hebraism in the Reformation Era (1500-1660). Authors, Books, and the Transmission of Jewish Learning. Brill, Leiden. https://doi.org/10.1163/9789004222496
Csorba Dávid (2003): Az 1657-es év mint a nemzeti történelemszemlélet egyik irodalmi toposza. In: Bitskey István és Imre László (szerk.): Retorika, interpretáció, szövegértés. Kossuth Kiadó, Debrecen. 132–154.
Csorba Dávid (2008): „A sovány lelket meg-szépíteni”: Debreceni prédikátorok (1657–1711). Hernád Kiadó, Debrecen.
Csorba Dávid (2011): Az 1661–1705 közötti debreceni nyomdászat eszmetörténeti képe. In: Zentai Csilla (szerk.): Jubileumi könyv- és nyomdatörténeti szimpózium legrégibb folyamatosan működő nyomdánkról. Tanul-mánykötet. Alföldi Kiadó, Debrecen, 45–69.
Csorba Dávid (2017): „A reformáció által megújított prédikátori megszólalás”. In: (P. Vásárhelyi Judit (szerk.): A reformáció könyvespolca: Reprezentatív kiadványok Magyarországon a reformáció korából. Argumen-tum – OSZK, Budapest. 108–116.
Csorba Dávid és Mikó Gyula (2017): A református egyház oszlopai Csernátoni Pál leírásában. Lymbus – Magyarságtudományi Közlemények. 247–256.
Fazakas Gergely Tamás (2012): Siralmas imádság és nemzeti önszemlélet. Egyetemi Kiadó, Debrecen. https://doi.org/10.5484/siralmas_imadsag
Fekete Csaba (2011): Kálvin Sárdon és Radnóton. Hazai tananyag volt az Institutio 1595-ben. In: G. Szabó Botond (szerk.): Tanulmányok Kálvinról és magyarországi jelenlétéről. TTRE Nagykönyvtára, Debrecen, 60–115.
Hegyi Ádám (2021): Rektorok lelkészi szolgálatai: Református tanítók társadalmi megítélése a 18. században a Dél-Alföldön. In: Bárth Dániel (szerk.): Papok a 18–20. századi lokális közösségekben. Történetek találko-zása. MTA–ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport, Budapest. 111–121.
Hsia, Ronnie Po-Chia és Van Nierop, Henk (eds.) (2002): Calvinism and Religious Toleration in the Dutch Golden Age. University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511496769
Israel, Jonathan I. (2001): Radical Enlightenment: Philosophy and the Making of Modernity, 1650–1750. University Press, Oxford.
Kovács I. Gábor (2011): Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok. Társadalom- és kultúratörténeti tanulmá-nyok. L’ Harmattan, Budapest. https://tinyurl.com/59bxa4xc
Luffy Katalin (2015): „Romlás építőinek fognak neveztetni”. Prédikátori szerepek és alkalmi beszédek az Erdélyi Fejedelemség válsága idején. Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Oborni Teréz (2021): Erdély aranykora – Fejedelmek tündérkertje. Rubicon Intézet Nonprofit Kft., Budapest.
Oláh Róbert (2022): Miskolci Csulyak István és Tofeus Mihály könyves műveltsége. Hernád Kiadó, Sárospatak.
Orbán László (2025): Csokonai anyagi helyzetéről. Studia Litteraria 59(1–2), 47–72. https://doi.org/10.37415/studia/2025/64/15237
Ugrai János (2020): Going on Their Own Way. Protestants’ Specific Models of Joining the Cultural Elite in 19th-century Hungary. Espacio, Tiempo y Educación 7(2), 119–133. https://tinyurl.com/yurjhpbm
V. Molnár László és Gazda István (2014): Apáczai Csere János műveinek kiadásai és a róla szóló irodalom válogatott bibliográfiája 2002-ig. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Budapest.
Varga Bernadett (2017): „Hát én Uram, mit szóljak te elötted?” Keresztúri Bíró Pál és a Mennyei társalkodás. OSZK, Budapest.
Zoványi Jenő (1977): Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikon. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest.
Zsengellér József (2021): Egy 17. századi héber vizsga margójára. Pontosítások és héber carmenek Tofeus Mihály váradi könyve alapján (RMK II. 764). Egyháztörténeti Szemle 22(2), 5–28.
Zsengellér József (2023): Miért éppen a 17. század? In: Koltai Kornélia és Zsengellér József (szerk.): שיר פשוט ומחולק Héber üdvözlőversek és a peregrináció. Magyar Hebraisztikai Társaság–L'Harmattan, Budapest. 31–48.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Pedagógiatörténeti Szemle