Irodalmi érdem vagy iskolai végzettség?
Arany János társadalmi mobilitása mint esettanulmány
DOI:
https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2025.2.2Kulcsszavak:
Magyar Tudományos Akadémia, Arany János, iskolai végzettség, professzionalizációAbsztrakt
Arany János jól föltárt életpályájának egyik legfőbb paradoxona a 19. századi társadalom- és művelődéstörténet-írás megoldandó problémája: hogyan lehetett iskolai végbizonyí-tvány, azaz lezárt és felmutatható végzettség nélkül a Magyar Tudományos Akadémia titkára (majd főtitkára)? S nem is egyszerűen az „Arany János mint akadémiai titkár” jelensége szorul magyarázatra, hanem legalább ennyire az is, hogy az egykorú közvélemény miért fogadta el ezt természetesnek, s miért nem minősítette a Magyar Tudományos Akadémia feladatához mél-tatlan szintcsökkenésnek a költő pozícióba kerülését? A le-hetséges válaszhoz a 19. századi professzionalizáció sajátos hazai előzményeinek megér-tésére, illetve Arany korábbi, a Magyar Tudományos Akadémia tagságáig emelkedő útjának áttekintésére van szükség.
Hivatkozások
Brisits Frigyes (1936): Vörösmarty Mihály és az Akadémia (Első közlemény). Irodalomtörténeti Közlemények 46(1), 1–28.
Dávidházi Péter (2004): Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet. Akadémiai – Universitas, Budapest.
Ercsey Sándor (1889): Arany János életéből. Ráth Mór, Budapest.
Fórizs Gergely (2023): Az első akadémiai titoknok: intrikus vagy hazafi? In: Szilágyi Adrienn (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai. MTA HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest. 228–234.
Gergely András (1972): Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. Akadémiai, Budapest.
Gergely Pál (1957): Arany János és az Akadémia. Akadémiai, Budapest.
Gyöngyösy László (1901): Arany János élete és munkái. Franklin-Társulat, Budapest.
Jolsvai András (1989): „Írók akadémiája”: a megalapítástól a megalakulásig. Irodalomtörténeti Közlemények 93(5–6), 605–626.
Kálmán C. György (1988): Az Akadémia irodalmi pályázatairól (1857–1867). In: Németh G. Béla (szerk.): Forradalom után – kiegyezés előtt: A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. Gondolat, Budapest. 151–174.
Kerényi Ferenc (2022): „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában In: Kerényi Ferenc: Vörösmarty – Petőfi – Madách. Tanulmányok. szerk.: Császtvay Tünde, Gyurgyák János és Szilágyi Márton. Osiris, Budapest.
Korompay H. János (2019): „»Egy dióhéjban ellaknám« Hamletkint”. A Hamlet-fordítás Arany János életművében. In: Korompay H. János: „Bénult idegre zsongító hatás”. Arany-elemzések. Universitas – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, Budapest. 185–197.
Korompay H. János (2019b): Arany, Reviczky és a költői beavatást kérő levelek. In: Korompay H. János (szerk.): „Bénult idegre zsongító hatás”. Arany-elemzések. Universitas – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Iroda-lomtudományi Intézet, Budapest. 237–260.
Mezei Márta (1990): Kölcsey és az Akadémia. In: Taxner-Tóth Ernő (szerk.): „A mag kikél”. Előadások Kölcsey Ferencről. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest – Fehérgyarmat. 82–95.
Olosz Katalin (2022): „Iszonyu volt a’ harcz mely szívem és eszem közt folyt”. Arany Juliska és Szabó Sámuel kapcsolatának története korabeli levelek tükrében. Irodalomismeret 33(3), 4–136.
Paraizs Júlia (2017): Arany János és a színház. In: Korompay H. János (szerk.): „Óhajtom a classicus írók tanulmá-nyát”. Arany János és az európai irodalom. Universitas, Budapest. 97–132.
Rajnai Edit (2017): „könnyebbnek találtam Thália zászlaja alá esküdni”. Arany János a színházban. In: Cieger András (szerk.): „Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!”. Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai. MTA Bölcsészettudományi Központ Irodalomtudományi Intézet – Országos Széchényi Könyvtár, Budapest. 37–66.
Szajbély Mihály (2005): A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után. Universitas, Budapest.
Szeremley Barna (1904): Arany János Kisújszálláson. In: Török Imre (szerk.): Kisújszállási nagykunmagyarok kalendárioma az 1905-iki közönséges esztendőre. Szekeres József könyvnyomdája, Kisújszállás. 26–34.
Szeremley Barna (1908): Relikviák egy nagy költő, meg egy kis költő életéből. In: Szász Károly (szerk.): Protestáns képes naptár az 1909-ik évre 55. Méhner Vilmos-féle könyvkereskedés, Budapest. 37–45.
Szilágyi Márton (2014): A költő mint társadalmi jelenség. Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói. Ráció, Budapest.
Szilágyi Márton (2023): „Az utolsó magyar”. Arany János élete és költészete. Osiris, Budapest.
T. Erdélyi Ilona (2015): Erdélyi János (1814–1868). Kalligram, Pozsony.
Ugrai János (2022): Reformkori akadémikusok foglalkozása, különös tekintettel a papokra és tanárokra. Korall 23(90), 5–25. https://doi.org/10.52656/KORALL.2022.04.001
Új Imre Attila (2021): „Dölyf ellen büszkeség”. A polémikus Szemere Miklós irodalmi pályakezdésének és szociokultu-rális kapcsolatrendszerének filológiai tanulságai. Irodalomismeret 32(1), 29–61.
Vaderna Gábor (2020): Honnan és hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány. Reciti, Budapest.
Vaderna Gábor (2023): A magyar tudomány szorgos munkása. In: Szilágyi Adrienn (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai. MTA HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest. 236–242.
Voinovich Géza (2019): Arany János életrajza. S. a. r.: Török Lajos. Universitas – MTA Könyvtár és Információs Központ, Budapest.
Völgyesi Orsolya (2025): A magyar nyelv helyzete és a magyarosító törekvések az 1830-as évek első felében. In: Völgyesi Orsolya: Excerpták. Tanulmányok a 19. századi magyar történelem és irodalom világából. HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest. 96–112.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Pedagógiatörténeti Szemle