„Az iskolák nem arra szánvák, hogy azokban tudósok képeztessenek!”
Lonovics József oktatásügyi munkálatai a reformkorban
DOI:
https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2025.2.3Kulcsszavak:
Lonovics József, Mednyánszky Alajos, oktatásügyi reformtervezetek, temesvári lyceum, országgyűlés, Magyar Tudományos Akadémia, EgerAbsztrakt
Lonovics József csanádi püspököt 1843-ban választották a Magyar Tudós Társaság ti-szteleti tagjává. A tudós közösség döntésében kiemelt szerepet játszott a főpap magyar nyelv ügye melletti elkötelezettsége. A tanulmány az egykori akadémiai tag, politikus, diplomata reformkori működését az oktatásügy kapcsán igyekszik körbejárni, olyan tár-gyköröket érintve, mint a püspök családi háttere, a fiatalkori egri működésének hatásai, a temesvári iskolaalapítási törekvései, az országos szintű oktatási reformelképzelései vagy a külföldi iskolalátogatáshoz való viszonya.
Hivatkozások
Bárány Zsófia (2024a): „Lelke mélyén szabad röptű szellem.” Lonovics József, egy magyar főpap a reformok világában. HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet ‒ Országos Széché-nyi Könyvtár, Budapest.
Bárány Zsófia (2024b): A Magyar Tudományos Akadémia egyházi mecénásai. In: Klement Judit (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia egyházi mecénásai. Magyar Tudományos Akadémia ‒ HUN-REN Bölcsé-szettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, Budapest. 135‒154.
Bényei Miklós (1994): Oktatáspolitikai törekvések a reformkori országgyűléseken. Csokonai, Debrecen.
Borzsák István (1990): Kell-e a latin? Gondolat, Budapest.
Diósszilágyi Sámuel (1984): Hollósy Kornélia élete és művészete. Makói Városi Tanács VB., Makó.
Hamza Gábor (2021): Emlékezés Lonovics Józsefre (1793‒1867), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgatósági tagjára. https://tinyurl.com/2f6ssk86
Keszei András (2018): A középfokú oktatás felekezeti változatai és társadalmi háttere a 19. század első felében Pesten. Korall, Budapest.
Kornis Gyula (1927): A magyar művelődés eszményei, 1777‒1848. II. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Mezey Barna (1998): Deák Ferenc és a büntető eljárásjog reformja 1848-ban. In: Molnár András (szerk.): A Batthyány-kormány igazságügyminisztere. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg. 159‒184.
Mészáros István (1980): Az első hazai állami népoktatás-reform (1845). Századok 114(2), 229‒259.
Molnár András (2004): Deák Ferenc és az 1843/1844. évi országgyűlés. In: Molnár András (szerk.): Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833‒1873. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg. 74‒90.
Révész Emese (2021): „A század hőse előtted”. Gróf Széchenyi István képi reprezentációja a sokszorosított grafikában 1835‒1861 között. Ars Hungarica 47(4), 395‒432.
Sasfi Csaba (2013): Gimnazisták és társadalom Magyarországon a 19. század első felében. Korall, Budapest,
Tóth Ferenc (1996): Makói temetők. Makó Város Önkormányzati Képviselőtestülete ‒ Belvárosi Római Katolikus Egyházközség, Makó.
Ugrai János (2022): Reformkori akadémikusok foglalkozása, különös tekintettel a papokra és tanárokra. Korall 90, 5‒25. https://doi.org/10.52656/KORALL.2022.04.001
Urbán Aladár (1980): Reformtörekvések és történelmi tanulságok. Az alkotmányos fejlődés korabeli eredményei és a politikai publicisztika kezdetei Magyarországon 1841‒1842. Századok 114(1), 27‒51.
Varga János (1980): Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1980.
Vargha Domokosné és Kanyó Sándor (1988): ...csillagkoronák éjféli barátja. Tittel Pál élete és működése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Pedagógiatörténeti Szemle