A Pulszky gyermekek nevelése és tanulmányai
DOI:
https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2025.2.4Kulcsszavak:
emigráció 1849–1866, dualizmus kora, magántanár, nyilvános iskola, egyetem, lánynevelésAbsztrakt
A tanulmány a Pulszky család gyermeknevelési stratégiájába nyújt bepillantást a fennmaradt levelezés alapján. Pulszky Ferenc és felesége, Therese Walter különböző tár-sadalmi hátterük ellenére abban egyetértettek, hogy a lehető legjobb oktatást kell megadni az 1846–1861 között született hét gyermeküknek. A szabadságharc leverése miatt emi-grációba kényszerült házaspár nemzetközi környezetben nevelte fel az öt fiút és két lányt, nagyon tudatos elvek és módszerek szerint, mindegyikük képességeit a lehető legjobban kibontakoztatva. A tanulmányban bemutatásra kerül a gyermekek tanulási útvonala a szülői és magánoktatástól kezdve az egyetem elvégzéséig.
Hivatkozások
Csorba László (1997): Pulszky Ferenc életútja. In: Marosi Ernő, Laczkó Ibolya, Szabó Júlia és Tóthné Mészáros Lívia (szerk.): Pulszky Ferenc emlékére (1814–1897). Kiállítási katalógus Magyar Tudományos Akadé-mia, Művészeti Gyűjtemény. Akadémiai Kiadó, Budapest. 11–18.
Durovics Alex és Kónya Péter (2015): Az eperjesi kollégium felsőfokú hallgatói. 1667–1850. MTA – ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport, Budapest.
Gyulai Éva (2019): Egy református politikusfeleség a bécsi „zweite Gesellschaftból”. Pulszky Terézia (Therese Walter, 1819–1866). In: Dienes Dénes, Kegyes Erika és Veres Ildikó (szerk.): A nők jelenléte és szerepe a magyar protestáns szellemiségben. Hernád Kiadó, Sárospatak. 211–264.
Gyulai Éva (2019–2020): Pulszky Terézia és Malwida von Meysenburg rajzai az angliai emigrációban. (Ventnor és környéke, Wight sziget, 1855–1856). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LVIII–LIX. 205–241.
Kolosváry Bálint (1931): Óvári Kelemen lev. tag emlékezete. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Merényi Hajnalka (2004): A Pulszky-szalon. Budapesti Negyed 12. 331–349.
Pálóczi Ágnes (2020): A legtevékenyebb mozgatóerő. Pulszky Polyxéna (1857–1921). Egy különleges életpálya a dualizmus korából. In: Doktorandusz hallgatók X. konferenciájának tanulmányai. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, Eger. 215–227. https://doi.org/10.17048/DoktoranduszhallgatokIX.2020.215
Pócsi Emese és Viskolcz Noémi (2022): Hidd el, életem olyan volt, mint az ezeregy éjnek bármely regénye. Pulszky Ferenc önéletrajzi levelei 1869-ből. Magyar Könyvszemle 138. 511–534. https://doi.org/10.17167/mksz.2022.4.511-534
Rainer Pál (1995): Kossuth Lajos házassága (1841) és a Kossuth gyerekek menekítése (1849). In: T. Horváth Lajos (szerk.): Előttem állott nemzetem ébredése. Kossuth Lajos 1802–1894. Athenaeum R. Társulat, Veszprém. 23–38.
Szilágyi János György (1997): „Ismerem helyemet” (A másik Pulszky-életrajz). In: Marosi Ernő, Laczkó Ibolya, Szabó Júlia és Tóthné Mészáros Lívia (szerk.): Pulszky Ferenc emlékére (1814–1897). Kiállítási katalógus Magyar Tudományos Akadémia, Művészeti Gyűjtemény. Akadémiai Kiadó, Budapest. 24–46.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Pedagógiatörténeti Szemle