A modern hangverseny kialakulása: intézmény, közönség és kulturális részvétel

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2026.1.1

Kulcsszavak:

hangversenykultúra, zenei intézmények, közönségnevelés, kortárs zene, kulturális tőke

Absztrakt

A modern hangverseny modellje a 18–19. század folyamán alakult ki, és a zenei nyilvánosság új formáját hozta létre. A hangverseny fokozatosan nemcsak az elit, hanem szélesebb társadalmi rétegek számára is hozzáférhető kulturális gyakorlattá vált. Európai és magyar történeti példák mutatják be a koncertélet intézményesülését, a hallgatási rítusok kialakulását és a nyilvános zenei részvétel társadalmi funkcióinak formálódását. A tanulmány vizsgálja a közönség összetételének alakulását és a zenei nevelés szerepét a befogadói kompetenciák kialakításában. A 20. század elején megjelenő modern zenei nyelv új befogadási kihívásokat teremtett, amelyekre a magyar zenei élet intézményi és pedagógiai válaszokat keresett. Pierre Bourdieu kulturális tőkeelmélete értelmező keretet ad a hangversenyre járás társadalmi jelentésének megértéséhez.

Információk a szerzőről

Villő Pethő, PhD, főiskolai docens | Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék

MTMT: 10026300

Hivatkozások

Bourdieu, Pierre (2014): Szimbolikus tőke és társadalmi osztályok. Replika 87, 7–18.

DeNora, Tia (1991): Musical Patronage and Social Change in Beethoven’s Vienna. American Journal of Sociology, 97 (2), 310–346. DOI: https://doi.org/10.1086/229781

Dobszay László (1998): Magyar zenetörténet. Planétás Kiadó, Budapest.

Eősze László (2007): Kodály Zoltán életének krónikája. Editio Musica, Budapest.

Federmayer Éva (2017): Millenniumi Budapest és ragtime: a faj, a nem és az osztály (rendiség) mintázatai a korai magyar jazzkorszakban. Replika, 101–102, 41–66.

Hutira Albin (2018): Rózsavölgyi és a magyar zenekultúra (10/3). Parlando 2018 (3).

n. n. (é.n.): Mengelberg en het Concertgebouworkest. https://tinyurl.com/4azu59ya

Kollega Tarsoly István (szerk.) (1996–2000): Magyarország a 20. században. III. Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Babits Kiadó, Szekszárd.

Kroó György (1975): Bartók–kalauz. Zeneműkiadó, Budapest.

Mohácsi Gergely (2002): Szép, erős, egészséges. Szabadidő és testkultúra Budapesten a 20. század első felében. Korall 7–8, 34–55. https://tinyurl.com/47dhm4dm

Pethő Villő (2011): Kodály Zoltán és követői zenepedagógiájának életreform elemei. Kézirat, PhD értekezés. Szegedi Tudományegyetem. https://tinyurl.com/5n8k8ybu

Pethő Villő (é.n.). Közösségformáló dallamok: A társas éneklés és zenei népművelés Magyarországon (1930–1944). Kézirat.

Pukánszky Béla (2005): Kodály Zoltán zenepedagógiai munkásságának életreform motívumai. In: Németh András, Mikonya György és Skiera, Ehrenhard. (szerk.): Életreform és reformpedagógia – nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Gondolat Kiadó, Budapest. 192–213.

Young, Percy M. (1965): The Concert Tradition. Routledge and Kegan Paul, London.

Pethő Villő: A modern hangverseny kialakulása: intézmény, közönség és kulturális részvétel = The Emergence of the Modern Concert: Institution, Audience, and Cultural Participation

##submission.downloads##

Megjelent

2026-05-27

Hogyan kell idézni

Pethő, V. (2026). A modern hangverseny kialakulása: intézmény, közönség és kulturális részvétel. Pedagógiatörténeti Szemle, 8(1), 8–23. https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2026.1.1