A modern hangverseny kialakulása: intézmény, közönség és kulturális részvétel
DOI:
https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2026.1.1Kulcsszavak:
hangversenykultúra, zenei intézmények, közönségnevelés, kortárs zene, kulturális tőkeAbsztrakt
A modern hangverseny modellje a 18–19. század folyamán alakult ki, és a zenei nyilvánosság új formáját hozta létre. A hangverseny fokozatosan nemcsak az elit, hanem szélesebb társadalmi rétegek számára is hozzáférhető kulturális gyakorlattá vált. Európai és magyar történeti példák mutatják be a koncertélet intézményesülését, a hallgatási rítusok kialakulását és a nyilvános zenei részvétel társadalmi funkcióinak formálódását. A tanulmány vizsgálja a közönség összetételének alakulását és a zenei nevelés szerepét a befogadói kompetenciák kialakításában. A 20. század elején megjelenő modern zenei nyelv új befogadási kihívásokat teremtett, amelyekre a magyar zenei élet intézményi és pedagógiai válaszokat keresett. Pierre Bourdieu kulturális tőkeelmélete értelmező keretet ad a hangversenyre járás társadalmi jelentésének megértéséhez.
Hivatkozások
Bourdieu, Pierre (2014): Szimbolikus tőke és társadalmi osztályok. Replika 87, 7–18.
DeNora, Tia (1991): Musical Patronage and Social Change in Beethoven’s Vienna. American Journal of Sociology, 97 (2), 310–346. DOI: https://doi.org/10.1086/229781
Dobszay László (1998): Magyar zenetörténet. Planétás Kiadó, Budapest.
Eősze László (2007): Kodály Zoltán életének krónikája. Editio Musica, Budapest.
Federmayer Éva (2017): Millenniumi Budapest és ragtime: a faj, a nem és az osztály (rendiség) mintázatai a korai magyar jazzkorszakban. Replika, 101–102, 41–66.
Hutira Albin (2018): Rózsavölgyi és a magyar zenekultúra (10/3). Parlando 2018 (3).
n. n. (é.n.): Mengelberg en het Concertgebouworkest. https://tinyurl.com/4azu59ya
Kollega Tarsoly István (szerk.) (1996–2000): Magyarország a 20. században. III. Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Babits Kiadó, Szekszárd.
Kroó György (1975): Bartók–kalauz. Zeneműkiadó, Budapest.
Mohácsi Gergely (2002): Szép, erős, egészséges. Szabadidő és testkultúra Budapesten a 20. század első felében. Korall 7–8, 34–55. https://tinyurl.com/47dhm4dm
Pethő Villő (2011): Kodály Zoltán és követői zenepedagógiájának életreform elemei. Kézirat, PhD értekezés. Szegedi Tudományegyetem. https://tinyurl.com/5n8k8ybu
Pethő Villő (é.n.). Közösségformáló dallamok: A társas éneklés és zenei népművelés Magyarországon (1930–1944). Kézirat.
Pukánszky Béla (2005): Kodály Zoltán zenepedagógiai munkásságának életreform motívumai. In: Németh András, Mikonya György és Skiera, Ehrenhard. (szerk.): Életreform és reformpedagógia – nemzetközi törekvések magyar pedagógiai recepciója. Gondolat Kiadó, Budapest. 192–213.
Young, Percy M. (1965): The Concert Tradition. Routledge and Kegan Paul, London.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Pedagógiatörténeti Szemle