„[...] nincs kultúrállam, mely ezzel nem foglalkoznék” : A középfokú magyar iparoktatás a 20. század első évtizedeiben
DOI:
https://doi.org/10.22309/PTSZEMLE.2026.1.3Kulcsszavak:
iparoktatás, dualizmus, felső ipariskola, ipari szakiskola, iparmúzeumAbsztrakt
A modern nemzetállamok egyik legfontosabb jellemzőjének az iparosodást tekintették a 19. században, nézetkülönbségek elsősorban az iparosodás kívánatos mértéke, lehetőségei és az iparfejlesztés módszerei tekintetében mutatkoztak. A fejlett, önálló és erős Magyar-ország létrehozásának legnagyobb akadályát a tőkeszegénységben és a szakemberhiányban jelölték meg a korabeli gazdasági irodalomban és történeti munkákban egyaránt. Nem véletlen, hogy a megfelelően képzett munkaerő megteremtését a siker egyik zálogaként értelmezték. Az oktatás és azon belül az iparoktatás fejlesztésének meghatározó szerep jutott a magyar kormányzat modernizációs és gazdaságfejlesztési politikájában. A millen-niumi emlékév nagy rendezési, rendszerezési törekvéseinek is köszönhetően 1895/1896-ra kiépült az állami szakképzési hálózat szerkezete, amely a következő évtizedeket me-ghatározta, számottevő strukturális átalakításokra a korszakban már nem került sor. Azonban, a századfordulót követő közel két évtized sem tekinthető mozdulatlannak a szakképzés világában, számos kevésbé látványos változás és hangsúlyeltolódás érzékelhető. Az iparoktatás – és a róla folyó szakmai diskurzus – saját válaszokat keresett a nagypolitika eseményeire és az aktuális gazdasági folyamatokra. A tanulmány a középfokú iparoktatással kapcsolatos legfontosabb trendeket, problémákat és az ezekre adott válaszokat igyekszik bemutatni a 20. század első két évtizedében.
Hivatkozások
Balaton Petra és Reisz T. Csaba (2006): A székelyföldi iparakció. Levéltári Közlemények 77 (2), 55–122. https://tinyurl.com/3ckys2v6
Balaton Petra (2011): Szterényi József erdélyi pályafutása. Levéltári Közlemények 82 (2), 146–170. https://tinyurl.com/3ktwswdu
Benedek Gábor (2000): Adatok a dualizmus kori állami ipartámogatáshoz (1881–1914). In: Bódy Zsombor, Mátay Mónika és Tóth Árpád (szerk.): A mesterség iskolája. Osiris, Budapest. 406–425.
Berend T. Iván és Szuhay Miklós (1973): A tőkés gazdaság története Magyarországon, 1848–1944. Kossuth, Budapest.
Bódy Zsombor (2004): A „társadalom kora”. Munkásbiztosítás és munkaügy Magyarországon a 19. és 20. század fordulóján. Aetas 19 (1), 5–30. https://acta.bibl.u-szeged.hu/41154/
Bódy Zsombor (2010): Az ipari munka társadalma. Szociális kihívások, liberális és korporatív válaszok Magyarországon a 19. század végétől a második világháborúig. Argumentum, Budapest.
Bónis Johanna (2003): A Székelyföldi Iparmúzeum. Mentor, Marosvásárhely.
Bölöny József (1978): Magyarország kormányai 1848–1975. Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Akadémiai, Budapest.
Dolmányos István (1973): A századelő politikai történetének alapkérdései különös tekintettel a koalíciós kormányra (1906–1910). I–IX. Kézirat. Budapest, 1973. Lelőhely: Veritas Történetkutató Intézet és Levél-tár.
Fox, Robert és Guagnini, Anna (1993): Education, technology, and industrial performance in Europe, 1850-1939. Cambridge University Press, Cambridge.
Grüner, Gustav (Hrsg.) (1987): Quellen und Dokumente zur Entwicklung der österreichischen Staats–Gewerbeschulen. Böhlau Verlag, Köln–Wien.
Greinert, Wolf-Dietrich (Hrsg.) (2005): Berufliche Breitenausbildung in Europa. Die geschichtliche Ent-wicklung der klassischen Ausbildungsmodelle im 19. Jahrhundert und ihre Vorbildfunktion. Mit einer Fortsetzung der Berufsbildungsgeschichte der Länder England, Frankreich und Deutschland in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts. Cedefop Panorama series, Luxemburg.
Gulyás Pál (1939–1944): Magyar írók élete és munkái – új sorozat. I–XIX. Magyar Könyvtárosok és Levéltáro-sok Egyesülete, Budapest.
Eddie, Scott M. (2004): A pénzügyi függetlenség korlátai a vámunió szuverén államaiban. Az Osztrák–Magyar Monarchia mint „adóunió” 1868 és 1911 között. Aetas 19 (1), 202–217. https://acta.bibl.u-szeged.hu/41165/
Hanf, Georg és Greinert, Wolf-Dietrich (Ed.) (2004): Towards a history of vocational education and training (VET) in Europe in a comparative perspective. Proceedings of the first international conference October 2002, Florence. I. Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg.
Heikkinen, Anja (2004): Models, paradigms or cultures of vocational education. European Journal of Vocational Training 32, 32–44.
Heikkinen, Anja és Lassnigg, Lorenz (2015): Myths and Brands in Vocational Education. Cambridge Scholars Publishing, Newcastle.
Karácsony István (2011): A Székelyföldi Iparmúzeum marosvásárhelyi épülete. In: Kovács Zsolt, Sarkadi Nagy Emese és Weisz Attila (szerk.): Liber Discipulorum. Tanulmányok Kovács András 65. születésnapjára. EME EGA, Kolozsvár. 363–372.
Katus László (1983): Magyarország gazdasági fejlődése (1890–1914). In: Hanák Péter (főszerk.): Magyarország története 1890-1918. 7/1. Akadémiai, Budapest. 263–402.
Katus László (2012): A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Kronosz, Pécs.
Kárbin Ákos (2014): Hegedüs Sándor, a Széll-kormány kereskedelemügyi minisztere. In: Katona Tamás és Szász Zoltán (szerk.): Hegedüs Sándor, a százkezű politikus. Tanulmányok, dokumentumok. Argumentum, Budapest. 173–238.
Kelemen Elemér (2002): Hagyomány és korszerűség. Oktatáspolitika a 19-20. századi Magyarországon. Új Mandátum, Budapest.
Kövér György (1982): Iparosodás agrárországban. Gondolat, Budapest.
Mann Miklós (1987): Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából. Tankönyvkiadó, Budapest.
Rézler Gyula (1938): A magyar nagyipari munkásság kialakulása, 1867–1914. Kolozsvári–szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből 37. Rekord Könyvkiadó, Budapest.
Schwarczwölder Ádám (2015): A Széll-kormány és a törvényalkotás. In: ifj. Bertényi Iván (szerk.): Törvény, jog, igazság. Széll Kálmán életműve. MCC – Tihanyi Alapítvány – Széll Kálmán Alapítvány, Budapest. 233–259.
Schwarczwölder Ádám (2017): A Széll-csend testközelből. Századvég 83 (1), 37–53.
Székely Miklós (2017): Nemzet, ipar, művészet, A kolozsvári I. Ferenc József Iparmúzeum 1887–1918. MTA BTK Történettudományi Intézet, Budapest.
Szinnyei József (1891–1914): Magyar írók élete és munkái. I-XIV. Hornyánszky, Budapest.
Szulovszky János (szerk.) (2024): A kézművesipar története Magyarországon. HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest.
Takáts József (2007): Modern magyar politikai eszmetörténet. Osiris, Budapest.
Varga László (1978): Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után. Századok 112 (4), 662–703.
Varga László (1980): Аz állami ipartámogatás a dualizmus korában (1880–1900). Történelmi Szemle 23 (2), 196–226.
Vörös Katalin (2015): A magyar iparoktatás „hadi útja”. A magyar szakképzés kihívásai az első világháború éveiben. Per Aspera ad Astra 2 (2), 41–67. https://doi.org/10.15170/PAAA.2015.02.02.03
Vörös Katalin (2019): Női hangok a Magyar Iparoktatásban az első világháború időszakában. In: Czeferner Dóra, Ács Marianna, Takács, Zsuzsanna Mária és Pusztafalvi Henriette (szerk.): „Asszonyoknak igen sokat kell tudni...” Új kutatások a nőnevelés történetéből. Kronosz, Pécs. 95–111.
Vörös Katalin (2024): A felső ipariskolák iskolapiaci helye a dualizmus időszakában. In: Varga Aranka, Fridrich Máté és Arató Ferenc (szerk.): Áttekintés II. MTA PAB – PTE BTK NTI, Pécs. 333–348.
![Vörös Katalin: „[...] nincs kultúrállam, mely ezzel nem foglalkoznék” : A középfokú magyar iparoktatás a 20. század első évtizedeiben = “[...] there is no culture that does not deal with this” Vocational education in Hungary during the first decades of the 20th century](https://journal.uni-sopron.hu/public/journals/12/article_2914_cover_hu_HU.jpg)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Pedagógiatörténeti Szemle