Miért pusztulnak a tölgyek?

Absztrakt

Nem tudjuk? Ugyan honnan is tudhatnánk? Hiába hívja föl Szent-Györgyi Albert a figyelmet tudatlanságunk okára: „nem az a kérdés, hogy mi a rák”, s ennek megfelelően, hogy mi a tölgypusztulás, az ökológiai, a gazdasági, a politikai válság, „hanem, hogy mi az élet”. Hiába keressük a tölgypusztulás okát gombákban, baktériumokban, vírusokban, savas esőkben, téves gazdasági és politikai intézkedésekben, ha nem keressük, mi az erdő rendje, hogyan kell kinéznie az egészséges erdőnek, mik az erdő tartós létezésének a feltételei. Szent-Györgyi azt is mondja: „a tudomány még csak a megismerés kezdetén tart. A legfontosabb kérdésekre nemcsak a választ nem tudjuk, de azokat még nem is kérdeztük”. Hiába tudunk mondjuk biokémiai kérdéseket föltenni sejttel, növénykórtani kérdéseket föltenni faegyedekkel, ökológiai kérdéseket föltenni populációkkal, geológiai, meteorológiai kérdéseket föltenni a bioszférával kapcsolatban, ha a sejt lényege nem reakciókörfolyamat, ha az erdő nem faállomány, de nem is cönoszisztéma, a bioszféra nem színpada, „környéke”, nem külső környezete az „életnek”. Abból, hogy képesek voltunk ilyen kérdések föltevésére, vagy hogy eddig nem voltunk képesek másmilyen kérdések föltevésére, még nem következik, hogy ezek a jó kérdések, s hogy nem szükséges más kérdéseket föltennünk, nem kell új képességekre szert tennünk jobb kérdések megfogalmazása érdekében.