Calamagrostis epigeios (L.) Roth

Szerzők

  • József Agócs Erdészeti és Faipari Egyetem, Növénytani Tanszék, Sopron

Kulcsszavak:

Calamagrostis epigeios (L.) Roth

Absztrakt

Elterjedése: Eurázsiában a síkságtól a szubalpin régióig, a mediterrán és mérsékelt övi klímában. Északon és délkeleten ritka. Észak-Amerikában és Dél-Afrikában is megtelepedett már. Helye és szerepe a természetes ökoszisztémákban: Klimax állapotú ökoszisztémák (őserdő, ősgyep, ősláp) élelmi hálózatában - amelyeket ma már szinte nem is láthatunk, nem is vizsgálhatunk - valószínőleg csak néhány tűleveles vegetáló, ritkán virágzó példány formájában volt megtalálható. Erdő esetében például a kidőlt fák helyén lehetett annyi hely számára, hogy egy-két évig virágozni, s magot érlelni tudott. Az élelmi hálózat sérülése esetén gyors vegetatív terjeszkedése révén be tudta nőni a sérült területet. A magoncok azonban itt már nem tudtak fölnőni, talán kikelni sem, sőt a regeneráció előrehaladtával, az oldalsó és a felső konkurencia növekedésével, vissza is szorult. Szerepe a természetes ökoszisztémában pionír, azaz a szabadon maradt (katasztrófa sújtotta) talajok gyors benövésével a durva, mechanikai talajerózió kialakulásának megakadályozása.

Calamagrostis epigeios (L.) Roth

##submission.downloads##

Megjelent

1996-01-01

Hogyan kell idézni

Agócs, J. (1996). Calamagrostis epigeios (L.) Roth. Tilia | Botanikai Sorozat, 2(2), 126–129. Elérés forrás https://journal.uni-sopron.hu/index.php/tilia/article/view/Tilia-2evf-2szam-1996-126-129

Folyóirat szám

Rovat

Cikk szövege