A degradáltság mérési lehetőségei

Absztrakt

A degradáció és a degradáltság mérhetőségének egyik „nehézsége” kétségtelenül az, amelyet Bartha Dénes említ: „a sokrétűség”. További, talán még súlyosabb nehézséget jelenthet azonban az is, hogy valaki akarja-e mérni a leromlást. A mérés akarásának pedig az a nehézsége vagy feltétele, hogy szándékában áll-e valakinek ezt a leromlást megállítani vagy éppen ezt a leromlottságot megszüntetni. Bartha Dénes nyilván azért talált könnyen „korrekt módon”, „számadatokkal is jellemezhető beavatkozásokat”, mert megszüntetni szeretné „az erdeink természetszerőségét durván romboló hatásokat”. Korábban is pontosan tudták, hogy pl. a „rontott erdő” sarj eredetű faállományt jelent, s könnyen megállapították a rontott erdők arányát, mennyiségét is, amikor mag eredető faállományokat akartak létrehozni. Még korábban azt is tudták pontosan, hogy erdeink talajai is erodálódtak a sok évszázados tarvágás, sarjaztatás, legeltetés, taposás, avarszedés és égetés következtében, sőt azt is tudták, hogy mit kell tenni a talajok eróziójának és erodáltságának a megszüntetésére, amikor terveket készítettek és tenni is igyekeztek valamit e célból. (1. Zülgn Nándor 1929-es üzemtervének indoklását Sopron város erdeire.)