Önkormányzati vezetés

Absztrakt

1.) Az önkormányzatnak (ÖK) minden dolgozó a tagja. 2.) Az ÖK feladata meghatározni, ellenőrizni, szükség esetén módosítani az Intézmény (Kar) mőködési célját, munkamegosztását, előállítani a mőködés feltételeit. (Jelenleg ezek ellenőrizetlen hagyományokon alapulnak.) Az oktatás és a kutatás egyetemi, tehát legmagasabb szintű intézménye esetében se gazdasági, se politikai, se egyéb „felsőbb” szempont nem fogadható el. Az sem fogadható el, hogy az Egyetem dolgozói kitérjenek bármilyen fölmerült probléma kutatása (ellenőrzése) elől és oktatása elől. 3.) A Kar programját a Kar dolgozói készítik el olymódon, hogy mindenki írásban benyújtja az általa fontosnak tartott feladatok listáját, megjelölve rajta a maga által vállalt részfeladatokat. Ezután a javaslatok szerkesztése következik. 4.) A program nyers vázlata alapján megfelelő képzettségű csoport alternatív terveket készít a megvalósításhoz szükséges részlegek (tanszékek, intézetek) kialakítására, a részlegvezetők, a kari vezetők feladatainak, képzettségének meghatározására. 5.) A Kar egészének és a részlegeknek a munkaszervezés formájú vezetésére vállalkozók közül képzettség, hozzáértés alapján (és nem címek vagy rangok alapján) a dolgozók választanak közvetlenül, nem képviseleti alapon. A dolgozók tudják, hogy ki mihez ért, ki miben képzett. 6.) Ha a közösen készített, ezért mindenki számára saját ügyének is tekintett közös program megvalósítása során bárkinek fontos észrevétele, módosító javaslata születik, akkor annak fölvetése, megvitatása és ellenőrzése céljából önkormányzati ülést kell tartani. Ezen mindenkinek ott kell lennie, akinek érdemi véleménye van a felvetett problémáról, és akiket érint a kérdés. A részvétel tehát több, mint jog kérdése. Ez így változó tagságú tanácsüléseket jelent. ( Az állandó tagságú képviselet kizárja a bármilyen témában képzettek és érdekeltek zömét a döntéshozásból.) 7.) Dönteni bármiről, bármilyen fórumon kizárólag érvek, tények, kutatási eredmények alapján lehet. A javaslatot el kell fogadni, ha nincs érdemi ellenvélemény. Hagyomány, szavazat, képzetlenség nem számít ellenérvnek. (Ha tehát a dolgozók nem értik a felvetett kérdést, vagy nincs megfelelő képzettségük a megvalósításhoz, akkor őket kiképezni, átképezni kell a döntéshozás vagy a munka megkezdése előtt.) 8.) Képviselnie mindenkinek a közös programot és a megvalósítás során fölmerülő problémák megoldását kell (a részleg képviselete helyett). Ha akár a programmal, akár a módszerekkel, eszközökkel, vagy a dolgozókkal kapcsolatban komoly aggályok merülnek föl, akkor a munkát azonnal le kell állítani, de legalábbis nem szabad tovább erőltetni. Más célt, más módszert, más dolgozót kell keresni. 9.) A fölmerülő egyéb szempontokat is a feladatoknak kell alárendelni.