Ártéri gazdálkodás

Absztrakt

Az ártéri gazdálkodás, mint hagyományos gazdálkodási forma az adott természeti viszonyokhoz alkalmazkodó, azokat saját szerkezetébe beépítő és felhasználó gazdálkodási mód, egész ökológiai rendszerekre kiterjedő, azokat fenntartó és gazdagító tudatos tevékenység. Alapja, hogy az önmagát a természet részének tartó és valló emberi közösség a természet egészét gazdagítva tartja el magát. E gazdálkodási forma a nagy területeket elöntő alföldi folyók, így elsősorban a Tisza és a Duna vízrendszerében alakult ki, de jellemző volt pl. a Bodrog, a Szamos, a Dráva alsóbb szakaszain is.